Rég meséltél alkonyról,
Bodzafülű manókról,
Keskeny szájú pókokról
És tekergő kancsókról…
De majdan, majd ha nagy
leszel
S a kis ködmönt
kinőtted,
Gondolj ezer csodára
S megkönnyíti lépted.
Keserv híján nagyra nősz
Tátott szájú
tuskóból
Világod majd fényes
lesz.
Napos és lenyugvó.
Napos lesz.
Lenyugvó, de zöld.
Merengve várod majd az
őszt.
Néha sírva vagy nevetve
A belenyugvást keresve…
Ballagsz akár a vén diák
Megállva a poros utcán,
Boltok zaján végigjársz,
Teperve minden léhát…
Rég meséltél szép
fenyőkről,
Tűkőrvizü tavakról
Mesés tájú falvakról
és
Gyöngyfedelű hajnalról.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése